Sosem gondoltam volna, hogy én is lehetek alkoholista

Nyilván senki sem úgy kezdi az életét, hogy „Na, én akkor alkoholista leszek”, de az én esetemben nem voltak erre utaló jelek egészen 24 éves koromig. Nem volt alkoholista a családomban, és nem gondolkodtam sosem úgy az alkoholról, mintha valami problémamegoldó csodaszer lenne. Az sem volt jellemző rám, hogy bánatomat alkoholba fojtsam, még fiatalabb koromban sem, de a Covid-járvány idején igencsak padlóra kerültem. A párom elhagyott, egyedül maradtam közös lakásunkban majd rá két hónapra az étterem is bezárt, ahol addig dolgoztam. Próbáltam új munkahely után nézelődni, de egy idő után elfogyott a motivációm és úrrá lett rajtam a szorongás. Az is megnehezítette a helyzetet, hogy a médiából állandóan rémhírek kerültek elém. Aggódtam a saját és családom egészségéért is. Hiába éreztem, hogy gond van, nem mertem segítséget kérni, így fordultam az alkoholhoz. 2 hónap alatt sikerült a félretett pénzem 80%-át elkölteni erre, és alig volt egy héten pár józan pillanatom. Édesanyám döbbentett rá, hogy alkoholista lettem, és hogy szakértő segítségre van szükség.

Ekkor kerestem fel a felepulok.hu  –t

Életem legjobb döntése volt, hogy felvettem velük a kapcsolatot, bár ezt kezdetben még nem így gondoltam. Sosem hittem semmilyen programban, terápiában stb. A barátaim közt volt, aki korábban járt pszichológushoz vagy agykontroll tanfolyamra, meg ilyenek, de én sosem hittem ezek hatékonyságában. A felepulok.hu 28 napos programja viszont elképesztően jónak bizonyult.

Az első konzultációra édesanyám is eljött velem, hogy felmérjék az állapotomat és eldöntsük, tudnak -e nekem segíteni. Nagyon emberséges viselkedést tanúsítottak, és édesanyámnak is érthető módon magyaráztak el mindent. Mialatt én bent voltam, mert bentlakásos programról beszélünk, a hozzátartozóknak is szerveztek beszélgetéseket, ezáltal közelebb kerültek ahhoz, hogy megértsék, hogy juthatott ide szerettük.

A bent lakás nem bolygatta fel a lelkem különösebben, még jót is tett a környezetváltozás, hiszen olyan emberek közt voltam, akik megértenek és barátságosan közelednek felém. A szervező család nagyon családias és meghitt környezetet alakított ki, és úgy éreztük, úgymond egy csapatban játszunk velük, tekintve, hogy ők is átestek már ugyanazon problémán, mint mi, az apa és a fiú is alkoholista volt, de sikeresen leküzdötték. Ez reményt adott nekünk, hogy ha nekik sikerült, akkor nekünk is sikerülhet.

A foglalkozások

Részt vettünk egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon is. Én nem vagyok kifejezetten extrovertált, de ebben a csoportban, ahol a sorstársaimmal kellet együttműködni, könnyedén meg tudtam nyílni. Az egyéni foglalkozások pedig azért voltak jók, mert mindenkinek személyre szabottan állították össze a programot.

És mi volt az ára a gyógyulásomnak?

Legfőképp, rengeteg erőfeszítés, az első héten ugyanis szenvedtem az alkohol hiányától és nehéz volt magamat féken tartani. A 7. nap után viszont már sikerült felvennem a ritmust. Az anyagiakra rátérve pedig, nem olcsó a program részvételi díja, de ha összeszámolom, mennyi pénzt költöttem alkoholra, és erre, és mennyit költöttem volna a továbbiakban alkoholra, ha nincs ez a tanfolyam, akkor azt gondolom bőven megérte, sőt, ha úgy vesszük, még spóroltam is. Ezen felül utánanéztem az interneten fellelhető egyéb tanfolyamoknak, és azt kell mondjam, ár-érték arányban a legjobbat sikerült kiválasztanom.

Azóta újra sínen van az életem, lett új, jobb munkahelyem és párkapcsolatom is, valamint a szervezők sem engedték el a kezem teljesen a program elvégezte után, a mai napig néha felhívnak és megkérdezik, hogy vagyok, amiért iszonyú hálás vagyok.

Nagyon ajánlom mindenkinek a programot, aki hasonló problémával küzd, és bár nekem is nehéz volt elsőre, de higgyétek el, sosem késő és sosem szégyen segítséget kérni.